Gödri Ferenc-emlékév Sepsiszentgyörgyön
Ifj. Gödri Ferenc az egyik legjelentősebb polgármester volt Sepsiszentgyörgy életében, aki hosszú ideig, tizennyolc évig vezette, építette a települést. A megyeszékhely önkormányzata kettős emlékévre készül, ugyanis idén van Gödri Ferenc születésének 150., míg jövőben lesz halálának 100. évfordulója.
Antal Árpád András polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a 2012-es és 2013-as esztendőt Gödri Ferenc-emlékévnek kiáltják ki, megemlékezve a nagy városépítőről.
– Úgy érzem, hogy igazságtalanul elfelejtettük Gödri Ferencet, túl keveset foglalkozott az utókor az ő személyével és az ő tevékenységével – közölte a polgármester.
Október 3-án tudományos konferenciát szerveznek, amelyen Gödri Ferenc életéről és munkásságáról tartanak majd előadásokat a szakemberek. A polgármester javasolni fogja a helyi tanácsnak egy Gödri Ferencről elnevezett városfejlesztési terv kidolgozását mostantól 2020-ig (alkalmazkodván az Európai Unió 2013–2020. közötti költségvetési ciklusához). Ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeum raktárában megtalálták az egykori polgármester mellszobrát, amely a felújított városháza épületében kapna helyet, de egy olyan elképzelés is körvonalazódik, hogy jövőben közös, egész alakos Gödri Ferenc- és Potsa József-szobrot készítenek, akik egymás mellett állva tekintenek majd a városra.
Mementó Gödri Ferenc legnagyobb polgármesterünk születésének 150. évfordulója alkalmából
Gödri Ferenc 1862. október 3-án született Sepsiszentgyörgyön az aldobolyi, kökösi, illyefalvi nemes Gödri családból, Gödri Ferenc és Lengyel Lujza házasságából. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben, illetve a nagyenyedi Bethlen főtanodában végezte, ahonnan 1881-ben érettségizett; 1881-től 1885-ig Budapesten végezte jogi tanulmányait a tudományos egyetem jogi karán.
Többek közt vezető főgondnoka volt a református egyháznak; tanácsosa és tanácsbírája a Sepsi református egyházmegyének; tagja a Székely Mikó Kollégium előljáróságának; főjegyző; elnöke az elemi iskolák gondnokságának; tagja a polgári iskolák gondnokságának és a tanítóképző intézet felügyelő bizottságának; tagja a Székely Nemzeti Múzeum igazgató választmányának.
18 évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere: Császár Bálint, Mikszáth Kálmán által is megörökített, polgármester halálát követve 1895. június 20-án foglalta el a polgármesteri széket és 1913. július 5-én bekövetkezett korai haláláig volt a város odadó, nagyra tisztelt új, századfordulós polgármestere.
Gödri Ferenc célja: egy modern, a civilizáció minden vivmányával ellátott város kiépitése és létrehozása. 1896-tól 1911-ig írt a város közigazgatási állapotáról szóló évi jelentéseket; ezek a jelentések ismertették meg Sepsiszentgyörgyöt a külvilág előtt. Polgármesteri tevékenységét, munkásságát a nagybetűs haladás jellemezte: újból rendezte és újjáépítette a várost.
Legemlítésreméltóbb események Gödri Ferenc hivatalban betöltött évei alatt:
• 1896. május 14.: a kétemeletes városi Bérpalota alapkövének letevése a Kossuth téren
• a kétemeletes Bérpalota megépítésének befejezése 1897 október elején
• a községi iskolák államosítása 1897 szeptember 1.-től; az összes állami elemi iskolához gondnokság kinevezése.
• számos utca rendezésének, szabályozásának, csatornázásának megvalósítása, új hidak építése.
• 1896-ban a vasúti állomás kibővítése (pályaudvar és épületek kétszeresére), mellyel együtt a Csíki vasútvonal is épült.
• dohánygyár létesítési jogának megszerzése 1987-ben és a több mint 1 millió koronába került épületcsoport felépítésének befejezése 1908-ban (a munkálatok 1901-ben kezdődtek).
• Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda vasútvonal 1897. április 4-én való megnyítása
• Gödri Ferenc által tervezett, I. Ferenc József király által 1897-ben adományozott új, nemesi címer birtokába kerül Sepsiszentgyörgy.
• 1899. január 14-én az első székely (Erdélyben a harmadik) állandó színpad ünnepélyes megnyítása (a színház létrehozásának gondolata 1894-ben vetődött fel)
• vízvezeték kiépítése 1899. március 15 és 1899 szeptember közepe között a „Szendrei patak” forrásától a Debren tetőig, ahol alapkő is le lett téve 1899. július 5-én.
• Római-katolikus templom kibővítése 1901-1902 között)
• állami elemi fiú és leányiskola létesítése (1904-1905 között) az Iskola utcában.
• új közvágóhíd létesítése, melyet 1905. szeptember 23-án adtak át.
• részvállalás a Klinger féle Első Székely Szövőgyár bővítésében, amely egy nagy új munkatermet kapott 1907-ben).
• állandó méntelep létesítése Szépmezőn.
• villanyvilágítás bevezetése 1908. május 4-én (200 ízzó és 4 ívlámpa és magánvilágítás).
• állami tanítóképző intézet létesítése 1910. december 4-én történő ünnepélyes felavatással
• Szemerja városrész vagyoni egyesítése az anyavárossal 1911-ben.
• új épület létesítése az állami polgári fiúiskola számára 1911-es befejezéssel.
• a Székely Nemzeti Múzeum felépítési munkálatainak megkezdése 1911-ben és 1912. október 22-én a múzeum alapkövének letétele.
• korszakot jelentő határozat, terv 1912-es kitűzése: a város összes utcájának járdával való ellátására vonatkozóan.
• állandó erőfeszítés és küzdelem a sepsiszentgyörgyi törvényszék megvalósítása érdekében (cél: a kézdivásárhelyi királyi törvényszék Sepsiszentgyörgyre hozatala).