Regionális parlamentek segíthetnék a kis létszámú törvényhozást
2010.05.05
A jelenlegi két ház helyett csak egy maradna, és lecsökkentenék a képviselők számát. Az államelnök hatásköre erősödne a változásokkal. Az RMDSZ szerint egy valódi felső és alsóházas rendszerben hatékonyabb lehet a kisebbségi érdekvédelem, ezért megtartanák a kétházas rendszert, a szenátust viszont a régiók képviseletévé alakítaná át.
A romániai parlamenti berendezkedés alapjait az 1991-es új alkotmány tette le. A kétkamarás parlamenti rendszer mellett az államelnök is erős jogosítványokat kapott.
Jelenleg egy törvénytervezet érkezhet a képviselőktől, szenátoroktól és az állampolgároktól is, amely témájától függően a képviselőházba vagy a szenátusba kerül. Itt a bizottságok alakítanak rajta, majd a ház ülésein vitatják meg, majd szavaznak róla. Ekkor kerül át a törvénytervezet a másik házba, ahol ismét a bizottság módosítják, majd az ülések napirendi pontjai között tárgyalják. Szavazás után elküldik az államelnöknek. Az elnöki aláírást követően megjelenik a hivatalos közlönyben. Ekkor lép érvénybe. Ezzel a folyamattal párhuzamosan kormánynak is van törvényalkotói hatalma.
Az erős elnök miatt az elmúlt évtizedet a parlament és az államfő közötti hatásköri harc jellemezte Romániában. Traian Basescu első mandátumának végén szította a politikusokkal szembeni ellenszenvet, majd kampányával egy időben népszavazást kezdeményezett a képviselők számának csökkentésére és az egykamarás rendszer bevezetésére. Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata Liberális Párt támogatja az elnököt elképzelésében.
Forrás: Duna TV
A romániai parlamenti berendezkedés alapjait az 1991-es új alkotmány tette le. A kétkamarás parlamenti rendszer mellett az államelnök is erős jogosítványokat kapott.
Jelenleg egy törvénytervezet érkezhet a képviselőktől, szenátoroktól és az állampolgároktól is, amely témájától függően a képviselőházba vagy a szenátusba kerül. Itt a bizottságok alakítanak rajta, majd a ház ülésein vitatják meg, majd szavaznak róla. Ekkor kerül át a törvénytervezet a másik házba, ahol ismét a bizottság módosítják, majd az ülések napirendi pontjai között tárgyalják. Szavazás után elküldik az államelnöknek. Az elnöki aláírást követően megjelenik a hivatalos közlönyben. Ekkor lép érvénybe. Ezzel a folyamattal párhuzamosan kormánynak is van törvényalkotói hatalma.
Az erős elnök miatt az elmúlt évtizedet a parlament és az államfő közötti hatásköri harc jellemezte Romániában. Traian Basescu első mandátumának végén szította a politikusokkal szembeni ellenszenvet, majd kampányával egy időben népszavazást kezdeményezett a képviselők számának csökkentésére és az egykamarás rendszer bevezetésére. Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata Liberális Párt támogatja az elnököt elképzelésében.
Forrás: Duna TV