Csereyné – 200 Újjászületünk!

Ritka volt a 19. században, hogy nő alapítson múzeumot. Az asszonyok kapcsolathálóját társadalmi normák korlátozták. Hogyan sikerült egy nemesasszonynak múzeumot létrehoznia? Ki volt Csereyné Zathureczky Emília? Csupán a múzeumalapítás kötődik a nevéhez, vagy más társadalmi, kulturális események is kapcsolódnak hozzá?

A tizenkét gyermekes Zathureczky család Felvidékről (ma Szlovákia) költözött Erdélybe. Az édesapa, Zathureczky István erdélyi nemesi birtokok tiszttartója volt, aki hamarosan egész Erdély nemességével kapcsolatba került. Tizenkét gyermekét taníttatta, így 1848-as forradalmár, országgyűlési képviselő, katonatiszt, gyártulajdonos és iparpolitikus egyaránt került ki köreikből. Gyermekei mind jelentős nemesi családokkal kötöttek házasságot, így fél évszázaddal az erdélyi betelepülésük (1817) nyomán hatalmas kapcsolathálójuk jött létre. 1848-as forradalmi szereplésük és a forradalmárok iránti elkötelezettségük miatt a közszékelyek is tisztelték a Zathureczky családot. Ez az impozáns társadalmi háttér segítette a családot.

A múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília mindannyiunk példaképe lehet… Férjét és valamennyi gyermekét eltemette, s bár letörték a családi tragédiák, jótékony egyletek finanszírozásában, iskolák és kórházak támogatásában, harangláb építésében, egyházak támogatásában vett részt. Fő megvalósítása a Székely Nemzeti Múzeum létrehozása volt, ezt az intézményt oly intenzíven támogatta és olyan magas színvonalra emelte, hogy 25 évvel az első kiállítás után már a párizsi világkiállításon szerepelt, és kéziratait, levéltárát akadémikusok, kutatók tanulmányozták.

A kiállítás e csodálatos életműbe nyújt betekintést. 17-18. századi hímzésekkel, bútorokkal, 18-19. századi kerámiákkal, keménycserepekkel, üvegtárgyakkal, bronzdepó tárgyaival idézi meg Csereyné Zathureczky Emília lenyűgöző tárgyi világát, a Székely Nemzeti Múzeum korai gyűjteményét.

Várjuk kiállításunkra!